Karikó Katalinnak és Domokos Gábornak köszönhetjük a gömböc alakú, lenyelhető mRNS vakcinát
A koronavírus elleni harc kulcsfontosságú szereplői az RNS-alapú vakcinák, melyek által egyéb daganatos és öröklődő kór elleni védekezés is elérhető közelségbe került. Az első ilyen technológiával előállított vakcina 2020-ban látott napvilágot az amerikai Pfizer és a német Biontech együttműködése következtében. Az említett technológia Karikó Katalin és Drew Weissman nevéhez fűződik, melyekhez kapcsolódó kutatásait a magyar biokémikus 1990-ben kezdte az Egyesült Államokban. A Nobel-díjra is esélyes kutatót számtalan díjjal illették az elmúlt két évben.
A Karikótól látszólag teljesen eltérő tudományterületen tevékenykedő Domokos Gábor és Várkonyi Péter kutatásai és találmányuk, a Gömböc, központi fontosságú szerepet játszottak a cukorbetegek számára előállított inzulinkapszula kifejlesztésében. A találmányt elsősorban a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára fejlesztették ki a rangos Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem kutatói. A pirula által az említett kórképben szenvedők megszabadulhatnak a mindennapi injekciózás kellemetlenségétől, hiszen általa a kezeléshez szükséges hatóanyagok a gyomorfalon keresztül rögtön a véráramba kerülhetnek és nincsenek kitéve a gyomorsav kártékony hatásának.
Évek óta tudományos érdeklődés övezi a hagyományosan csak injekcióval bevihető hatóanyagok alternatív megoldásait. Az MIT News január 31.-én számolt be a fejlesztések legújabb szakaszáról, névlegesen egy szájon át bevehető kapszuláról, mely elképzeléseik szerint helyettesítheti az mRNS vakcinációt is. Robert Langer vegyészmérnök és Giovanni Traverso gasztroenterológus megjelent cikkükben hivatkoznak mind Karikó Katalin, mind Domokos Gábor és Várkonyi Péter munkájára. Mechanikáját tekintve a kapszula a megfelelő forma és súlyeloszlás következtében képes kizárólag a gravitációra hagyatkozva a gyomor megfelelő részén felszívódni. Erre a célra pedig a kutatók is a Gömböc formáját és súlyeloszlását tartották a legalkalmasabbnak.
„Azt hiszem ahhoz nem kell nagy fantázia, hogy megértsük, mennyi előnye van a szájon át adható vakcináknak az izomba szúrt vakcinákhoz képest. Nem kell az orvoshoz sem elmenni, mindenki maga be tudja venni. Az emberek sokkal inkább lenyelnek bármit is, mintsem megengedjék, hogy megszúrják őket. A vakcina elleni rezisztencia is sokkal kisebb orális esetben”. – nyilatkozta Karikó Katalin a Qubit újságíróinak a szájon át beadható vakcinák szerepét illetően. Az mRNS technológia és a mono-monostatikus test váratlan találkozását pedig így kommentelte; „a Gömböc itt van a polcomon, és magam is sokat görgetem, hogy megértsem, miről is van szó”.